Az egyre elvakultabb megyeszurkerek Budapest közeli megyék meccseire specializálva feltalálták a félnapos kirándulást is, természetesen a meccsnézés ezúttal sem maradhatott el. Vértesi félnapunkban a majki kamanduli remeteség és a gyönyörű csákvári vár fért bele, és egy egészen remek mérkőzés. Bár a Tatabányai Önkormányzat valószínűleg mindent igyekezett megtenni, hogy elriassza a megyéből a megyeszurkereket, hiszen Vértessomló megközelítése Tatabánya felől embertpróbáló feladat, egyszerűen nincsen a legméretesebb útkereszteződésekben sem irányjelző tábla. A helyiek bizonyára hazatalálnak, de azért a megyeszurkerekre is lehetett volna gondolni drága polgármester úr. Újabb hölgytaggal bővült különítményünk remek meccset fogott ki, volt négy gól, berúgott tizenegyes, kihagyott tizenegyes, kapufák, gólvonalról kivágott labdák és hajtás-hajtás-hajtás. Igaz ez némileg a körültekintő meccsválasztásnak is tulajdonítható, hiszen ezúttal nemzetiségi ízt is belevittünk a választásba, Vértessomló (Schemling) ugyanis sváb, míg Vértesszőlős (Siles - a második s sapkával) pedig szlovák falunak tűnt. No ebből azután nem sokat észleltünk, legfeljebb a játékosok vezetékneve utalt némi gyökerekre, de a mérkőzés egészen kiváló volt. Kriszti (új megyeszurkerünk) remek meccsel mutatkozhatott be, ráadásul a jegyváltást is megúszta, mert a jegyszedő elmondása szerint Somlón a hölgyeknek nem kell fizetni, különösen nem az ilyen szép lányoknak. Szurkolni ezúttal igen visszafogottan próbálkoztunk, a két szimpatikus csapat között eleve nehéz volt választani, így maradt a salamoni Bari-döntés: „Hajrá Vértes”, amitől persze az egyes szurkolói csapatok nem éreztek minket közéjük valónak, de legalább komplett idiótának igen. Régi focimeccsek (Rum-Rábahídvég) hangulatát idézte, hogy óvatos sör-becsempészésemet ezúttal is rendezői intézkedés követte. Miután azonban jeleztem, hogy nem hagyom el a rendezvény területét, mert egy percet sem mulasztanék a rangadóból, megalkudtunk, hogy tíz méterre a pályától egy fa alá helyezem az üveget. Szegény üveg ott árválkodott, és mivel szinte végig esett az eső, sajnálattal kellett megállapítanom, hogy Somlón vizezik a sört.

Szerzõ: Dzsí