Elutaztunk Rómába a hosszú hétvégére. Minő véletlen, azon a vasárnapon római derbit játszottok az Olimpicoban.
Én teljesen váratlanul utaztam, csütörtökön derült ki, hogy péntek hajnalban indulunk. Két héttel ezelőtt dumáltunk Almával és Dzsível, hogy mennek majd Rómába, milyen jó nekik. De ez rég kiment a fejemből, így nagy meglepetés volt, mikor a reptéri buszon megálltunk egymás mellett. Meg is beszéltük, hogy elmegyünk egyik este vacsorázni egy jót. Persze szóba került a meccs is, meg hogy szólok nekik, ha valami csoda folytán lesz 2 plusz jegyünk. Plusz jegyünk lett vasárnap délelőtt, de csak egy, ezért Dzsí rendes friss házasként nemet mondott a nagy lehetőségre. A játék színvonala és a gólnélküliség miatt nincs miért bánkódnia, de a hangulat és látvány miatt érdemes volt ott lenni. 2-re értünk a stadionhoz, ahol először is megnéztük ahogy a rohamrendőrök könnygázt is bevetve harcolnak a huligánokkal (igaz ebből sokat nem láttunk), majd vad pólóvásárlásba kezdtünk. Két szimpatikusat is láttam, az egyiken Lazio Merda felirat virított, a másikon pedig Juve in B. Rizikósnak tűnik ilyet hordani, ezért inkább egy sima Roma mellett döntöttem. Meg persze egy Italia feliratút is kellet vásároljak. Van már ugyan, de az régi, ezen viszont már négy csillag van. És az jó.
Találkoztunk a Fradi ificsapatával is. Valami tornán vettek részt és kivitték őket erre a mecsre. Lássanak focit, mert azt itthon ugye nem lehet…
Az a jó egy olasz rangadóm, hogy egy órával a meccs előtt már majdnem telt ház van a stadionban, ezért mikor a külső kapukon belépsz már hallod az ultrákat, és ez elég jó hangulatba hozza az embert. Én elösször, és eddig utoljára Roma-Real Madrid meccsen voltam itt, de akkor nem volt nagy fieszta, mert a meccs 2001. szeptember 11-e estéjén volt és a reggeli New York-i esemény rányomta a hangulatát az estére. De az megmaradt mikor 70ezer ember elénekelte a Roma himnuszát. Ez persze most sem maradt el. 50 ezer ember énekelte, 15ezer Lazio-szurker pedig végig fütyülte a dalt. Hát igen, szeretik egymást nagyon…

Ez a videó ugyan nem ezen a meccsen készült, de érdemes megnézni milyen a hangulat:
http://www.youtube.com/watch?v=zPs4Sr3X53s

A focisták sajnos nem hozták tűzbe magukat ennyire, lassan csordogált a meccs. A Roma nem tudott mit kezdeni a lasztival, a Lazio meg láthatólag nem akart. Ez jó okot adott az ultráknak, hogy egymást szórakoztassák. A Laziosok leginkább azt élvezték, hogy a 7-est mutattak a rómaiaknak… De kisebb incidenseken kívül nagy balhé nem volt. A rohamrendőrök levertek pár huligánt, de nem engedték közel egymáshoz a két tábort, így a komolyabb bunyó szerencsére elmaradt. A második félidő ugyan jobb volt, de igazán jó játékot és gólokat nem láthattunk, de így is megérte ott lenni.
Kedden, miután kinapoztuk maunkat Ostián, este megnéztük, hogy kipottyan a Cselszkij a BL-ből, ennek örültünk nagyon. A pincér, aki kiszolgált minket már nem annyira. Mondta, hogy Londonban élt egy ideig és Cselszkíj-szurker. Minket azzal szórakoztatott, hogy folyamatosan a tv elé állt.
Jó volt Rómában lenni pár napig. Mulattunk párszor a Trasteverén és a Campon, napközben sétáltunk és kávéztunk, nézelődtünk, lementünk egy napra a tengerhez, ettünk finomakat, és végig nevettük a hat napot. Na meg persze a meccs.
A mázlista rómaiak! Nem elég, hogy gyönyörű a városuk, tömve vannak jó helyekkel, jó a kajájuk, finomak a boraik, jó a focijuk, jó az idő, de bármikor gondolhatnak egyet, felpattanhatnak a metróra és félóra múlva a tengerpaton szállnak le…
Roma Merda!

Szerzõ: Lóri