Újabb remek egri túránk során vetődtünk el a kis Gyöngyös melletti faluba, amelyiknek azonban a megye I. megnyerése után NB III-as csapata van. Remek minőségű, faluszéli völgyben található pályán, komoly érdeklődés kísérte a meccset. Tíz percet késtünk, mert a faluban nem találtunk senkit, aki elirányítson minket a pályához (lehet, hogy mindenki kint volt a derbin - a szó jelentéséről megindult, MaNcs-ban olvasható szakmai vitába nem folyunk bele), mindenesetre ezalatt már lekéstünk két gólt. Mindezt a jegyszedő közölte: két tizenegyessel már egy-egy volt az állás. Megnyugtatott minket, hogy mindegy, majd este megnézhetjük a tévében, jót nevettem, azt hittem, hogy ez valami nagyon szellemes, finom iróniával előadott vicc. Később láttam, hogy valóban veszi egy árva kamera a meccset és egy unott hang valamit duruzsol alá (az idevágó történetet Robi barátom mesélte el egyszer a kocsordi tévében látható Kocsord - Penyige 1-2 meccs közvetítéséről, a riportert idézem: „valami történt ott elől, talán szögletet adott a bíró?, ja nem, jönnek középre a játékosok, gól volt talán? Igen gól, szép gól.” Ennyi a kitérő.)
A meccs jó színvonalú volt, szép kapufák, nagy lövések, végül a szerencsésebb hevesiek (természetesen a túra során a hevesi sakkmúzeumot is felkerestük) távoztak győzelemmel. Hattagú különítményünk kevésbé elvakult része a dombtetőről látta a meccset, ami mintegy száz méterre volt a pályától, de legalább száz néző onnan nézte a meccset (megspórolván a háromszáz forintos belépőt). Természetesen Dzsí és Joe bácsi kitartott, bár ezúttal feltűnően visszafogottan szurkoltak. Hiába no, előtte Egerben az Eger - Ybl vízilabda meccsen már kiüvöltöttük magunkat.

Szerzõ: Dzsí