Két nagyszabású futball-mérkőzést is rendeztek négy nap alatt Budapesten, előbb a Puskás Ferenc Válogatott találkozott a Real Madriddal, majd a magyar válogatott az argentinnal. A megyeszurkerek keménymagja a két meccsen az RTL Klub vendégszeretetét élvezhette. Vasárnap Bari és Dzsí, majd szerdán ugyanők kiegészülve Henivel és Joe Bácsival voltak a megyefoci.hu stábja, és mindkét mérkőzést elegáns környezetből, elemózsia és ital-ellátmánnyal tekinthettük meg.

A PFV (nem Eindhoven) – Real meccs előtt a VIP-sátorban olyan kiváló futball-szakemberekkel készülhettünk a meccsre, mint Győzike, a Nagy Ő és a Való Világ sztárok, bevallom minket a heringes szendvicsek jobban érdekeltek, de azért néhány nagyívű kiválóságot lekaptunk. A koktélos helynél néhány labda is el volt helyezve, így Dzsí legalább gyorsan abszolválta a kötelező labdábaérést. Igaz, ez talán kevésbé volt olyan komoly siker, mint a klasszikus labdaérintések, például a hatezres kézicsarnokban, vagy amikor a pálya felé közeledve már a megyeszurkereknél landolt a labda...

Bari a legkomolyabb paparazzik hagyományait követve készítette sztárfelvételeit, JoeBácsi is bejelentkezett Madridból, egyelőre csak telefonon, ő a Real TV-n, (mert ilyen is van) követte az eseményeket. Utána elmesélte milyen remekül ejtették Torghelle, vagy Bárányos nevét, valami Torzsöl és Várnyosz-szerűen hangzott. A mérkőzés előtt megemlékeztünk a nagybeteg labdazsonglőrről, még a magunkfajta megyei rangadókon acélozott szurkerek szemei is könnybe lábadtak, ahogyan Öcsi Bácsi régi meccsi alatt felállva zúgott a vastaps, és ebben a 14 éves kamasz, a külföldi szurkoló, vagy a mi szektorunk VIP-bóhocai is lelkesen résztvettek.
Hamar kiderült a derbi már nem tartogat ennyi élményt, elég lagymatag meccsecske volt, kétmillió euróért még mi is futottunk volna ennyit, mondta is Bari, hogy szegény Puskás Öcsi Bácsi forog a... reméljük még az ágyában...

Némely elvetélt labdaszerzés, vagy valahonnan átkószáló szurkolói hang azért beindított minket és egy-két erőteljes támadááást, vagy Bólints Petit beküldtünk. Elmerengtünk, hogy miként lehetne szurkolni, mert a Ria, ria Puskás Ferenc Válogatott valahogy nem volt túl ritmusos, végül maradtunk az „Öcsiválogatott” elnevezésnél. Nos, az Öcsiválogatott sem, de a Real sem nyűgözött le bennünket, természetesen a magyar futball szerény, de nagyon nagy penge gólvágója, a méltán népszerű Béééééla, tőlünk is megkapta az alaposan kiérdemelt tapsot. Utoljára akkor örültünk ennyire neki, amikor a Magyarország – Jugoszlávia 1-7 meccsen, beállt, majd 0-7-nél villant. Mivel kedves vajdasági barátainkkal voltunk kint a meccsen, egy ideig féltünk, hogy a stadiontól 100 méterre parkoló jugo rendszámú mini-Renault nem lesz túl biztonságos, de végül a hangulat erősen jugopártivá alakult. Rég volt.

Egy-két generáció már eltűnt azóta, de Illés Béla még mindig a legnagyobb király!

Magán a meccsen volt egy rakás csere, egy csomó tizenegyes, egy-egy jobb megmozdulás, de inkább olyan szóviccekkel szórakoztattuk magunkat, mint Raul ráül az eredményre, vagy könnyű a spanyoloknak Ikerrel a kapuban
Szurkolás nem akart továbbra sem kialakulni, csak egy kis hullámzás (összefoglalva: volt némi szurkolás, de csak a hullámon keresztül). Ha megnyomtuk az RTL Klubtól ajándékba kapott csirkét, a szomszéd szektorban is hallották.
Megcsodálhattuk Győzike humorát, ahogy a mögöttünk ülő franciáknak magyarázta, hogy „papa italiano, mama braziliano”, és közben folyamatosan vette a kamera, szegény franciák némileg elcsodálkoztak, majd folytatták az elegáns üvegpoharakból a borozgatást. Igen, ebben a szektorban minden VIP volt, igaz a VIP vécében is csőtörés okozott némi zavart és a derék celebritiesek mentségére szóljon, hogy a hullámzásban résztvettek, az nem volt VIP.

Az argentin meccsre a Sziget utáni fáradtsággal ballagtunk Joe Bácsival. A hon legnagyobb élő futball-lexikonja természetesen mindent tudott a számunkra teljesen ismeretlen nevű, nagyrészt Spanyolországban játszó zsonglőrökről.
Előtte Dzsínek volt némi jegyüzérkedése, igaz nem a klasszikus módon. Ő ugyanis az ingyenjegyek megszerzése után azt találta ki, hogy a 18 ezer forintért vett két 27-es szektorba szóló jegyét 0 forintért értékesíti. Bár minden üzleti elképzelés így megvalósulna, néhány telefon és némi utánajárás után ugyanis abszolválta az üzleti tervet.

Bár hozzá kell tenni a végeredmény nem egy sikerre ítélt vállalkozás klasszikus eredmény-kimutatása lett:
Árbevétel: 0 forint,
Költség: 18 ezer forint,
Adózás előttti veszteség: 18 ezer forint.

Az Ibuszban anno azt mondta a hölgy, hogy azért nem adott el eddig egy jegyet sem a 27-es szektorba, mert a nagy érdeklődés miatt ezt a szektort utólag nyitották meg. Lehet, hogy így van, mindenesetre Csabit és Csíki Juhászt a stadion másik feléről is simán azonosítottuk, tök egyedül üldögéltek a környéken, ráadásul Bari objektívjének hála azt is azonosítottuk, hogy mikor szurkolnak, mikor isznak sört...

A meccs előtt súlyos döbbenetet okozott nekünk a himnusz, Bari teljesen rosszul lett a rekviemszerű argentin himnuszra vonagló Edvin Mártontól. A meccsen a fiúk nem játszottak annyira rosszul, mint a Kárpát-medence Paganinije, de azért végül csak kikaptak. A legjobban akkor mulathattak a magyar szurkerek, amikor az egy perce beállított ifjú argentin titánt azonnal kiállították. Messiről azt mondták, hogy ő lesz az új Diego, hát a tegnapit elnézve: szerintünk ez még elég messzi...

Végezetül álljanak itt Bari, az általunk ismert egyik legkomolyabb önkéntes fogyasztóvédő föbb észrevételei, a számunkra nem éppen favorizált „nagymeccsekről”:

A biztonságról. Ugyan nem lehet bevinni semmilyen ütő/szúró/vágó/képszerkesztő eszközt, sorra kobozzák el a legfeljebb kilencven éves nénik által verekedésre használt esernyőket, ellenben be lehetett vinni az ott kapható zászlót, vagyis egy vaskelevézre szerelt vászondarabot. Nem ilyennel ölték egymást halomba a görögök és a trójaiak?

A logikáról. A stadion gyönyörű és praktikus, tágasak a folyosók, mindenhol van lépcső, nem alakulnak ki tumultuózus jelenetek az arénában. Ellenben valami barom kitalálta, hogy a Népstadiont körül kell venni egy kerítéssel, amin mindösszesen nettó 10 méter rést kell vágni, és azon juthat be a Stadion és Intézményei területére ötvenezer ember. Plusz vaskordonok és kukásmellényes biztonságiak.

Az előrelátásról. A stadionnak magának van mintegy 50 bejárata, mindegyik sorszámozott. A jegyen azonban csak a szektor betűjele van feltüntetve. Táblák, térkép, stb, sehol. A stadionba érve derül ki, ha az ember mondjuk a tök ellentétes kapunál ül.

A magyar fociról - A 2-1-es vereségek után mindenki hülyére dicséri a fiúkat, nyiladozó remények, fennkölt szólamok. Oké-oké, de egyszer szerezzünk már egy pontot is...

A Népstadion Puskás Ferenc Stadionra keresztelése ugyanakkor szép gesztus, jó ötlet volt. Javasoljuk, hogy a stadion melletti szobor-parkot nevezzék át Czibor-parknak. Csak két betűt kell kicserélni, és máris kezdődhet egy újabb ünneplés a 6:3 jegyében. Mi ott leszünk.

Szerzõ: Bari és Dzsí